2013. október 31., csütörtök

Stay here Tonight 31.rész - Bosszú

31.rész
Bosszú




Abby 
Mire észbe kaptam már a Big Bang dorm felé tartottam.
- Megölöm azt a szemetet! – sziszegtem dühösen, majd gyorsabb tempóra váltottam. Nem voltam egyedül, amitől még dühösebb lettem. A dormhoz érve meg sem álltam a bejáratnál, csak berúgtam azt, majd dühösen néztem körbe azt áldozatomat keresve. Széken ülve bús komoran pillantottam meg, mire nagy lendülettel indultam meg felé, de valaki az utamat állta.
- Nem tanítottak meg kopogni? – állt elém az egyik Big Bang tag.
- Kotródj! – löktem el magamtól majd nagy léptekkel indultam meg GD felé. Megragadtam a vállát, majd nagy erővel hátra löktem székestől. Valaki odarohant hozzám mikor GD fölé léptem és erősen megragadta a karomat. Dühösen fordultam felé, mire egy kicsit megremegett.
- Tűnj el innen, ha nem akarsz meghalni! – ragadtam meg a karját Taeyang-nak, majd ellöktem magamtól. – Büdös férgek! – néztem rá majd rá néztem a földön heverő GD-re.
- Miért nem küzdesz? – guggoltam le mellé. Nem válaszolt csak nézett. – Az kérdeztem miért nem küzdesz? –ragadtam meg a nyakánál az ingjét és közelebb húztam magamhoz.
- Talán mert megérdemlem a halált.
- Igen?
- Igen. – nyelt egy nagyot. – Nem tartottam be az ígéretemet! Nem tudtam megvédeni Tiffany-t de…. – akadt el.
- Mi de?
- Drakula sokkal erősebb volt nálam!
- Drakula? – kérdeztem. – Nem érdekel, hogy ki és mi. Neked az életed árán is meg kellett volna védened őt! – löktem el magamtól, majd behúztam neki egyet.
- Sajnálom. – nyögött fel, majd letörölte a szájáról a vért.
- Sajnálhatod! Miattad az utolsó ember is eltűnt az életemből, aki fontos volt nekem, most már az égvilágon senki sem maradt nekem! – csuklott el a hangom. – Egyedül maradtam! – ragadtam meg újra az inge gallérját.
- Azt hiszed, hogy nekem könnyű?
- Mi van kinyílt a csipád? Félted a szaros kis éltedet? – akadtam ki és rántottam rajta egy nagyot.
- Én a szerelmemet veszítettem el. Szerinted nekem nem nehéz?
- Szerelmedet? – nevettem el magam. – Akkor megvédted volna bármibe is került volna. – néztem a szemeimbe. – Én, ha itt lettem volna az életemet is oda adtam volna csak, hogy megvédjem! –
- Csak fogalmad sincs milyen valójában Drakula!
- Nyugodj, meg utánad ő következik! – mosolyodtam el gonoszul. Újra elborult az agyam és csak a bosszúvágy hajtott. Bevertem neki egyet mire a szájából a vér szanaszét fröcskölt. Minden áron végezni akartam vele. Nem is érdekelt, hogy miért nem küzd a saját életért, mikor Ő is erős csak minden áron a pokolra akartam, hogy kerüljön. Azt akartam, hogy a szemem láttára haljon meg. Előkaptam a combomon lévő tokból a kést, majd szíven akartam vele döfni, de valaki erősen megragadta a karomat.
- Engedd el a kezemet, te barom! – üvöltöttem rá miközben próbáltam kiszabadulni a szorításból, de Ő sokkal erősebbnek bizonyult. Már most mindenben megakadályoz.
- Nem ölheted meg! Te is tudod! – mondta nyugodtan. Hogy tud, ilyen halál nyugodt lenni minden szituációban?
- Francokat nem! – förmedtem rá majd megpróbáltam kiszabadítani a szorításból a kezem. Megszorította a kezemet, majd felrántott a földről.
- Sungmin! – üvöltöttem rá.
- Visszajövünk, ha lenyugodtak a kedélyek! – nézett le Sungmin a földön heverő  GD-re.
- Vissza ne merjetek jönni. – emelte fel  hangját Taeyang, mire Sungmin szúrós szemekkel nézett rá, amitől azonnal  eldugult és eloldalgott. Sungmin a karomnál fogva kiráncigált a házból majd maga után húzva indult meg velem valamerre. Képtelen voltam arra figyelni merre megyünk csak szabadulni akartam. Egyre jobban kezdem utálni őt pedig még csak pár órája, mondhatom „társamnak”.
- Meg vagy te húzatva? – álltam meg hirtelen mikor már egy kicsit távolabb kerültünk a háztól.
- Ez nem a megfelelő formája ahhoz, hogy bosszút állj. – fordult felém. – Ne alacsonyodj le az Ő szintjükre! –nézett a szemembe, amitől egy kicsit kirázott a hideg.
A fejem majd’ szétrobbant a dühtől.
- Elengednél végre? – néztem rá mérgesen.
- Ha megígéred, hogy nem mész vissza!
- Úgy is követni fogsz, szóval nincs más választásom! – mondtam gúnyosan majd kirántottam a kezemet a szorításból. Nagy léptekkel indultam meg a város felé. Igazam lett Sungmin-nal kapcsolatban, egész végig követett. Egy halk sóhajt hagyta el a számat mikor beléptem egy magas épület bejáratán. Nem szabadulok tőle, még egy pillanatra sem hagyna egyedül. Felsétáltam a lépcsőn, majd a tetőn kötöttem ki. Az erős szél egy kicsit erősebben fújt oda fent, de nem érdekelt. Kicsit beljebb sétáltam, majd megálltam és körülnéztem. Ide fent minden sokkal nyugodtabbnak tűnik, de ennek köze sincs a valósághoz, ami oda lent zajlik minden egyes nap. Felnéztem az égre és egy fájdalmas sóhaj hagyta el a számat.
Nehezebb, mint gondoltam. Egyedül, vagyis majdnem egyedül sokkal fájdalmasabb, mintha tombolnék.
- Tiffany. – suttogtam miközben az eget kémleltem. Úgy éreztem mintha hozzá beszélnék. – Bosszút fogok állni! – szorult ökölbe a kezem majd egy könnycsepp gördült végig az arcomon.
- Inkább hagyd életben az sokkal jobban fog fájni neki! Sokkal nagyobb büntetés számára. – állt meg mellettem zsebre tett kézzel. Felsóhajtottam. Egyre jobban idegesít, még a ritka érzelmes pillantom egyikét és képes elrontani.
- Nem akarsz el tűnni?
- Nem. – mondta. – Jó ide fent a levegő. – szívta be a levegőt.
Komolyan… Most ugorjak le a tetőről vagy később is jó lesz?
- Idegesítő vagy tudsz róla? – fordultam felé hirtelen, mire elmosolyodott.
- Mondták már. –vonta meg a vállát. Megforgattam a szemeimet, majd magam elé kezdtem bámulni.
- Életem végéig követni fogsz minden hova? – szólaltam meg hosszas csend után.
- Még a sírba is! – mondta komolyan, majd a végére elnevette magát. Kis humorzsák.
- Vicces vagy!
- Tudom!
- Mondták már, hogy helyes vagy? – fordultam felé mire egy kicsit meglepődött.
- Igen! – húzta ki magát büszkén.
- Jól tudnak hazudni. – húztam számat.
- Ya!
- Nyugi.. – mosolyodtam el.

- De legalább végre mosolyogsz. – fordult felém és tekintettünk találkozott. Egy pillanatra elfelejtettem mi is történt velem, a pár órával ezelőtt. Az idő lelassult és csak néztünk egymás szemeibe, mit sem törődve semmivel. Ez a szitu olyan mint egy rossz szerelmes drámában?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése