Stay here Tonight 24.rész - Átváltozás

24.rész

 Átváltozás

♦Nicole♦

Megfogtam Joon kezét majd berángattam az egyik szobába. Bevágtam magunk után az ajtót majd komoly arckifejezéssel meredtem rá.

- M-mivan? – ijedt meg.

- Mi volt ez az előbb? – vágtam rá.

- Mi?

- „Az egyetlen, aki képes lenne, őt átváltoztatni az én vagyok!” – idéztem szavait. – Magyarázd meg. Most!

- Jó-jó nyugi.

- Hallgatlak. – fontam össze magam előtt a karjaim.

- De, mit nem értesz amúgy? Azt jelenti, amit mondtam. Aki képes lehet átváltoztatni az én, vagyok. – ült le elégedetten az egyik fotelbe.

- Akkor miért ijedtél meg mikor Seungri bepróbálkozott?

Hirtelen az arcán végig futott a kétségbeesés.

- Mert… bármi megtörténhet. – mondta idegesen, de próbált magabiztosnak látszani. – Amúgy észrevetted, hogy Tiffany, hallgat Mir-re? – lepődött meg.

- Ne terelj! – emeltem fel a hangom.

- Bocs. – mondta kissé félénken.

- Annyi addig lejött nekem is, hogy sima harapással nem működik, hiszen akkor már átváltoztam volna, nem? – kezdtem el járkálni a szobába majd ránéztem és megálltam.

- Jól szűrted le. – mosolyodott el.

- Akkor, hogy megy ez?

- Miért érdekel? – dőlt előre a fotelbe.

- Vámpírokkal vagyok körülvéve. Azt hiszem, jogom van tudni. – mosolyogtam rá.

- Milyen kíváncsi lettél… - dőlt hátra vigyorogva.

- Mindig is az voltam. Mesélj.

Joon sóhajtott egyet majd az arca komoly lett.

- Addig szépen eljutottál, hogy egyszerű harapással nem történik semmi. De az is szükséges hozzá.

Kíváncsian figyeltem, mire ő hirtelen a hajába túrt és rám nézett.

- Wáá, nem tudom, hogy magyarázzam el.

- Próbáld meg. – mosolyogtam rá.

- Na szóval. – dőlt előre újra a kanapén és mutogatni kezdett a kezeivel. – Csak úgy tudsz valakit átváltoztatni, ha miközben a vérét szívod a lelkeitek… összefonódnak. Nem tudom másképp mondani.

- Összefonódnak? – lepődtem meg.

- Igen valami olyasmi. És ha a két lélek egyesült, a vámpír lelke megrontja az emberét.

- Megrontja? – néztem nagyokat.

- Mondom, hogy nem tudom jobban elmagyarázni!

- Jó, folytasd.

- Ha ez sikerült akkor az az emberváltozó időn belül meghal. Általában megáll a szíve, de lehetnek egyéb okok is. Ha meghalt akkor kezdődik az átváltozás és mikor újra magához tér, már vámpír.

- Azt hiszem nagyjából értem…

- Ezért mondtam, azt, hogy az egyetlen, aki képes lenne, téged átváltoztatni az én vagyok. Bár lehetséges, hogy van olyan rajtam kívül aki képes megszerezni a lelked. Ezért ijedtem meg.

- Ch.. – nevettem el magam.

- Mi olyan vicces?

- Ennyire biztos vagy abba, hogy te meg tudod szerezni a lelkem?

- Eléggé ciki lenne, ha nem. – állt fel a fotelből.

- Miért is? – lepődtem meg.

- Milyen lenne már, hogy nem tudom megszerezni annak a lelkét, akit szeretek. – állt meg előttem.

- Igazad van, ez tényleg ciki. – bólogattam helyeslően.

- Most, hogy már ezt a kis titkot is tudtad, megnyugodtál?

- Nem hiszem, hogy van okom nyugodtnak lenni amikor Dracula bármikor az életetekre törhet.

- Sajnos ez is benne van a pakliban. – vágta zsebre a kezeit.

- Tehát?

- Tehát? – kérdezett vissza értetlenül.

- Mikor változtatsz át? – markoltam bele a pólójába.

- Felejtsd el. – fordult el.

- Miért?

- Ezt az ötletet gyorsan verd ki a fejedből! – fordult újra felém felháborodva.

- De, azt mondtad szeretsz, nem? Akkor nem akarsz örökre velem lenni? – emeltem fel én is a hangom.

- Ezt majd még megvitatjuk később jó? De addig is felejtsd el, hogy átváltoztatlak.

- Ne legyél ilyen! Akkor legalább tudnék vigyázni magamra!

- Majd én vigyázok rád!

- De, Joon! Gondolkozz már! Mindenkinek csak könnyebb lenne.

- Azt mondtam, verd ki a fejedből ezt az eszement ötletet! – kiabálta majd elment mellettem, de az ajtóba megtorpant. – Beszélek Mir-rel. – nyugodott le egy kicsit a hangja. – Valami van közte és Tiffany között.

Felé fordultam majd gondolkodni kezdtem.

- Tudom. – sóhajtottam.